Régi nagy álmom volt (egy pedagógus pályán munkálkodó kutyástól talán nem meglepő...), hogy kutyás terápiával foglalkozzam. De olyan távolinak és megfoghatatlannak tűnt az egész, hogy nem is tudtam, hogyan kezdhetnék neki. Ezért Huba tanításánál és nevelésénél inkább a vadászati alapképzés bizonyult elérhetőnek... ha már úgyis vadászkutya... - gondoltuk. A vérmérséklete, az ösztönei, a kölyökkori vadállása, még meg is erősített minket abban, hogy nem is lenne ő jó terápiás kutyának... Aztán jött Botond, a kedvessége, az ember és főleg gyerek centrikussága újra felébresztette bennem a vágyat a terápiázás után. Néhány hónapra az első belém nyilallt gondolat után ránk talált Évi, a "Mondjunk Mancsot" Terápiás és Segítőkutyás Közhasznú Egyesület munkatársa, Fanni, a terápiás kutya és Sonja, a terápiás kutya tanonc gazdija, azzal a céllal, hogy jó volna együtt kutyás-kirándulni, kutyázni. Onnantól felgyorsultak az események és még erősebbé vált a vágy... és azzal, hogy Évinek tetszett Botond jelleme, motiváltsága, simulékonysága, még inkább megerősítette bennem a születendő elhatározást. Végül elvégezte az egyik súlypontos feladatot, amin Botond jól teljesített. Huba sajnos keményebb diónak bizonyult rajta, mint ahogy annak idején megérzéseink sem csaltak... de Évi meglátása szerint jól felépített képzésterv mellett akár ő is megfelelhet a vizsgán . Mivel Évi alkalmasnak találta Botondot terápiás kutyának, én pedig meghoztam a döntést. Csatlakoztunk a "Mondjunk Mancsot" Egyesülethez, és bele kezdtünk Botond felkészítésébe.
Bobóval 6 hónapos kora óta klikkerezek és nagyon okos, jó alapokkal rendelkező kutyagyerek. De rengeteget kell még tanulnunk, hogy igazán tökéletes munkakutya, én pedig méltó vezetője lehessek.
Tehát hosszú, kemény munka vár ránk, ami egyben nagyon örömteli is. Pláne, hogy Olyan remek barátokra leltünk, mint Évica, Fanni, Sonja és az egyesület további tagjai! :)
Köszönöm nekik, hogy mi is részesei lehetünk annak a csodának amit Ők csinálnak, és minden áron azon leszünk, hogy öregbítsük az Egyesület hírnevét, és hirdessük az kutyás terápia jelentőségét.
"Még kicsik vagyunk, és esendők... de a szívünk együtt dobban, együtt a közös cél felé!"
