Huba és Repce mottója a címben olvasható mondat. Valóban, mindent megtennének egy kis virsli karikáért vagy sajt kockáért. Botond inkább labdamániás... vagy inkább "minden ami eldobható" mániás. Van egy rönkje (Apafejtől "kapta"), cirka 1,5 - 2 kg... ezzel szeret újabban apportozni.
Mind két tanuló ebem újabb és újabb feladatok elsajátításán dolgozik.
Huba jelenleg a menetközbeni ültetést és fektetést tökéletesíti, természetesen klikkerrel. Repce a kúszik és a "mankó eldőlős, majd azt apportozós" feladatot gyakorolja.
És itt jön az érdekesség. Szerencsére ma, Magyarországon nem nagy kihívás különböző hangú klikkereket beszerezni... szerencsére! Merthogy képzeljük el, hogy Huba édesen alussza a jól megérdemel délelőtti pihenőjét, amikor a mindenlében kanál Repcét még egy kicsi szellemi terhelés alá kell helyezni, hogy normál üzemmódba kerüljön. Előveszem a klikkert és az első kattanásnál Huba eszeveszetten ugrik fel mézédes álmából, mert megszólalt a klikker. NA ezért kell különböző hangú kattogó doboz.
Eleinte kételkedtem abban, hogy így megoldódik a probléma, de a mai tréning fényes bizonyítéka volt annak, hogy működik. Huba helyben maradása közben Repcét fektettem, és kapta a klikket, persze Huba még nem. Az öregfiú rezzenéstelen arccal üldögélt tovább, felénk sem nézett. Lapos pillantásokkal ignorálta a hangot... "ez úgysem nekem szólt" arckifejezéssel. Tökéletes! Persze ennek ellenére nehezen tudom elképzelni, hogy a 10 tagból álló óvodai csoportom minden egyes tagjának sikerülne különbözőt beszerezni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése