Beindult a visszaszámláló órám... hat nappal vagyunk a vizsga előtt, és be kell vallanom ez ma különösen nagy stresszt okozott. Nem is tudom.. talán ma szembesültem azzal, hogy már egy hetem sincs és itt a vizsga.
Sokszor írtam már, hogy Botika nagyon érzékeny... és bizony ez azt jelenti, hogy olyan nekem, mint egy ragyogóan tiszta tükör. Amit érzek, ami bennem van, azt tökéletesen visszaadja. Sőt! Azt hiszem fel is nagyítja! Kimentünk ma gyakorolni, Apafej és Huba is velünk tartott. Botond nem volt olyan rossz, de magasan az én elvárásaim alatt teljesített. Elvonta a figyelmét Huba és Apafej apportozása, (mondjuk 10 méterre játszottak tőlünk, de azért mindent megcsinált Bobó, csak nem úgy figyelt rám, ahogy elvártam...) A járó kelőket is figyelgette... Összességében pont olyan volt mint én. Én sem tudtam eléggé rá hangolódni. :( Ilyenkor szoktam azt gondolni: Jobb lett volna el se kezdeni a gyakorlást... de akkor meg amiatt lenne bűntudatom! :D Ami jó hír, hogy pulcsiban nem fázik már Boti, és gyönyörűen lefekszik.
A nap jelszava: TÜRELEM
Gondolunk Rátok, sikerülni fog!
VálaszTörlésTudom, hogy sikerül! Szorítok ám nagyon nektek!:*
VálaszTörlés